MAGYARORSZÁG

Magyarország történelme

5. század
A magyar törzsek elhagyták az Ural vidékét és átkeltek Volgán és a Kaszpi tengeren. Több száz éves vándorlás után elérték a Kárpát Medencét.

896
Árpád vezér vezetése alatt a magyar törzsek letelepedtek a Kárpát Medencében.

997-1038
Az árpádházi dinasztiából származó István király uralkodott az országban.

1000
Istvánt kereszténnyé koronázták és halála után szentté avatták.

1055
Megépül a Tihanyi apátság, melynek alapító levelét a Balaton északi partján írták, és amely a legrégebbi magyar nyelven fennmaradt írásos emlék.

1241
A mongol tatárok megszállták, és szinte teljesen elpusztították az országot. Az egy éves jelenlétük egy teljes századra állította meg a fejlődést. A magyarországi hadviselés után a tatárok nem folytatták útjukat nyugatra, kivonultak Európából.

1458-1490
Mátyás király uralkodása idején a királyi székhelyek, Buda és Visegrád, az európai kulturális élet központjává váltak.

1526
A török csapatok bevonultak Magyarországra és Mohácsnál döntő csapást mértek az ország déli részét védő magyar seregekre. Ezt 150 év török megszállás követte.

1541
A törökök elfoglalták Budát, melynek következtében Magyarország három részre szakadt. A Habsburgok Magyarország nyugati részét kormányozták, a törökök a középső részt uralták, míg a dél-keleti erdélyi fejedelemség megmaradt magyarnak.

1686
A magyar csapatok visszafoglalták Budát.

1703-1711
Kitört a II. Rákóczi Ferenc, Erdély fejedelme, által vezetett szabadságharc a Habsburg uralom ellen. A lázadók több ütközetben is legyőzték a császári seregeket, de mivel a beígért francia segítség nem érkezett meg, a szabadságharc megbukott.

A XIX. század első fele
Nemzeti reform mozgalom indult az ország politikai és gazdasági átformálására és a magyar nyelv és kultúra támogatására. Ebben az időben született meg a Nemzeti Himnusz. Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Megkezdődött a Lánchíd építése, melynek kezdeményezője Gróf Széchenyi István, a reform kor egyik legjelentősebb alakja volt.

1848-1849
Lázadás tört ki Pesten, amely az egész országra kiterjedt. A Habsburg uralkodót megfosztották trónjától, miután a magyar seregek több jelentős csatát is megnyertek. Kossuth Lajost megválasztották kormányzóvá. Európa leghosszabb nemzeti lázadását csak 1849 nyarán sikerült a Habsburgoknak elnyomni, az orosz seregek segítségével.

1867
Megszülettet a Kiegyezés a magyarok és a Habsburgok között. Megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia Bécs és Pest-Buda központokkal. Látványos ipari fejlődés indult meg Magyarországon.

1873
Pest, Buda és Óbuda egyesült, Budapest Magyarország fővárosa egy európai metropolisszá vált. Számos műemlék épült ebben az időben: Operaház, Nemzeti galéria, Parlament, földalatti.

1918
Németország szövetségeseivel, az Osztrák-Magyar Monarchiával együtt, elvesztette a második világháborút. A Monarchia felbomlott.

1920
A Trianoni békeszerződés lecsökkentette Magyarország területét kétharmadával, míg lakosságát egyharmadával. Azóta számos magyar kisebbség él a szomszédos országokban.

1938-1940
Németország Münchenben és Bécsben egyezményeket ért el, melynek következtében Szlovákia déli részét és Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz.

1944
A náci csapatok elfoglalták Magyarországot a második világháború alatt Magyarország nagy veszteségeket szenvedett a szovjet fronton. A háború végén a fasiszták átvették az ország kormányzását.

1945
A szovjet csapatok először felszabadították, majd elfoglalták Magyarországot. A gyorsan megtartott választásokon a kommunisták a szavazatoknak mindössze 17 százalékát kapták meg.

1947
Az utolsó, nagyjából szabad választásokat a kommunista diktatúra éveivel követte: kivégzések, kitelepítések, bebörtönzések, zaklatás, erőltetett ipari fejlődés, az életszínvonal csökkenése és a sztálini diktatúra.

1956
Forradalom a Sztálinizmus ellen, melyet a szovjet csapatok levertek. Kádár János került hatalomra és demokratikus szocializmust ígért. Mindeközben azonban megkezdődött a megtorlás.

1965
Óvatos reformkísérletek kezdődtek. Az életszínvonal növekedett, a vasfüggöny átjárhatóvá vált.

1988
A rendszerváltás megindult.

1990
Magyarországon többpárti parlamenti demokrácia lett. A szovjet csapatok elhagyták Magyarországot.

1999
Magyarország a NATO teljes körű tagjává vált.