Eger és környéke - turisztikai szolgáltatások
Borturizmus Egerben és környékén
Egri borvidék
A Bükk hegység előhegyein és lejtőin terül el az egri borvidék. A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy előtt félkör alakban szőlővel borított dombok húzódnak. Ezen a tájon kiváló fehér és vörösborokat termelnek, melyek közül a legismertebbek a legendás Egri Bikavér és az Egri Leányka. A borvidéken a szőlő- és bortermelésnek nagy hagyományai vannak: már a rómaiak uralma idején is folytattak szőlőtermelést. Az egri borok az Árpád-házi királyok idejében is híresek voltak, középkori dokumentumok rögzítik e tevékenység fontosságát. A térség központja Eger, egyedülálló, a középkorban kialakított mintegy 140 km hosszúságú pincerendszerével páratlan lehetőségeket kínál a kiváló borfajtáknak. A gyakran többszáz méter hosszúságú pincelabirintusok különlegessége, hogy egyenletes hőmérsékletet és páratartalmat biztosítanak a borok érleléséhez, tárolásához. A falakon vastagon lerakódó, jótékony hatású nemespenész és a pinceágakban sorakozó hordók csodálatos látványt és élményt nyújtanak a látogatóknak.
Híresek Eger pincesorai, a kis- és nagykoporosi, a kőlyuki, a verőszalai, a Szépasszonyvölgy neve pedig szinte fogalommá vált az Egerbe látogatók körében. A borvidék községeiben - Andornaktályán, Egerszalókon, Feldebrőn, Noszvajon, Ostoroson, Verpeléten - kiváló pincéket találhatunk és kitűnő borokat kóstolhatunk.
Az egri borok titkának megfejtéséhez a kiváló talajadottságokat, az éghajlati viszonyokat, a meghonosodott szőlőfajtákat, a pinceágak érlelő hatását, valamint a helyi szőlősgazdák és bortermelők szakértelmét, gondosságát és szorgalmát együttesen ajánljuk a helyszínen tanulmányozni.
Mátraaljai borvidék
A Mátraalján már a honfoglalás előtt élő népek is termelték a szőlőt és készítették a bort. 1042-bol származó írásos emlékünk van az Aba nemzetség jobbágyainak szőlőműveléséről. A nagyobb arányú szőlőtelepítés a XIII. sz.-ban indult meg, a XIV. sz.-ban pedig már jelentős volt a borkereskedelem. A térség legnagyobb szőlőbirtoka Visontán a Haller család birtokában volt. Az 1800-as években a mátraaljai szolok területe elérte a 8500 hektárt, melyből kiemelkedett Gyöngyös szőlőtermelése. A Mátra lábánál széles skálája található a különböző talajoknak, változó a napsütéses órák száma is és a kettő együtt különböző mikroklímákat alakított ki. Ez az a hely, ahol "a nap és a hegy összeér". Ez a sokszínű természeti adottság elsősorban a fehérbor termelésében érvényesül - nagyon sokféle, friss, üde és illatos bor termelhető a Mátraalján. Napjainkban a borvidékhez tartozó települések szőlőterülete mintegy 7000 hektár. Kiemelkedő bortermelő települések Abasár, Markaz, Visonta, Nagyréde, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Kisnána. A szőlőfajták közül a hagyományos olaszrizlingen, leánykán és muscat ottonelen túl a szürkebarát, sauvignon blanc és chardonnay is kiváló minőségű borokat ad.
Gyönyörű, ódon présházaival a borvidék nevezetes helye a Gyöngyös melletti farkasmályi pincesor, ahol teljeskörű program várja a látogatókat.
|
|
Budapesti szállodák
