Eger és környéke - látnivalók és műemlékek
Templomok Egerben és környékén
Egri Bazilika
Magyarország egyik legnagyobb temploma az egri Főszékesegyház 1831 és 36 között épült klasszicista stílusban. A templom helyén már az építése előtt is egy templom állt. Hossza 93 méter, szélessége 53 méter, a szentély mellett emelkedő toronypár magassága 54 méter. Az épülethez széles lépcsősor vezet, melynek két oldalán Marco Casagrande faragott kőszobrai állnak: Szt. István és László királyok, valamint Szent Péter és Szent Pál alakjai. A főhomlokzat jellegét a timpanon és 8 korinthoszi oszlop határozzák meg. A dóm belső terét három kupolaboltozat fedi. A fő és mellékhajók együttesen kereszt alaprajzot adnak az épületnek. A főoltár Donhauser József bécsi festő által készített Szent János képe 1835-ben készült és a mártírhalálat ábrázolja, amint a forró üsthöz hurcolják. A Bazilika orgonáját a XIX. sz. végén a salzburgi Moser cég szállította.
Egri Minorita Templom
A Dobó téren emelkedik Közép-Európa egyik legszebb és egyedi templombelsővel rendelkező barokk temploma, a Minorita templom. Minden nap 11.00, 15.00 és 18.00-kor harangjáték hallható a templomból.
Bélapátfalva - Apátsági templom
Az apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek, a Bél nemzetség birtokán, a Bélkő hegy lábánál. Az apátság román stílusú temploma nemzetközileg is számon tartott műemléki és történeti nevezetesség. A késő román stílusú templomot a XIV-XV. században gótikus stílusban átalakították. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélküli. Alaprajza latin kereszt alakú, főhomlokzatának ékessége a román stílusú fokapu, szép látványt nyújt a falazat vörös-szürke kváderkövekbol kirakott sorainak váltakozása. A homlokzat középso részét rózsaablak díszíti. A templom belsejében a három hajó között csúcsíves árkádsor húzódik, a pillérek fejezetei faragással díszítettek.
A templommal egyidőben épített rendház a XVI.sz.-ban elpusztult, csak romjai maradtak meg.
Feldebrő - Altemplom
A település közepén áll a feldebrői templom, melynek X.-XI. sz.-i altemploma sértetlenül, teljes épségében maradt meg. Eredetileg feltételezhetően az Aba nemzetség családi monostora és temetkezőhelye volt, oklevelek először 1220 körül említik. Története során többször átépítették: a XIII. sz.-ban háromhajós, román stílusban. A XV. sz.-ban felújították, ekkor a déli oldalon gótikus kapu épült. A XVIII.sz.-ban, Grassalkovich Antal idejében átépítették. Különleges ritkaságnak számítanak az altemplom zömök oszlopkötegei, a sírkamrák, a feltárt oltármaradványok, román kori oszlopok, a falakon és a boltozatokon ma is látható freskórészletek.
Gyöngyöspata - templom
A település XI. századi temploma, amely a főesperesi kerület központja is volt, a tatárjárás idején elpusztult. A falu közepén álló gótikus templomot a XV. században építették, majd a XVII. században átépítették. Ekkor készült a barokk főoltár: a Jézus családját bemutató Jessze-fát, mely egyedülálló az országban.
A településen találták meg a XVI.-i híres kódexet, az un. Patai graduálét, mely ma az Országos Széchenyi Könyvtárban található.
Gyöngyös - Szent Bertalan templom
A gyöngyösi Szt. Bertalan plébánia templom egy korábbi templom helyén (első írásos emléke 1301-ből való, de valószínüleg már korábban is létezett) 1350 körül épült, amit a XV. sz. végén nagyméretű gótikus csarnoktemplommá alakítottak. Erre emlékeztet az apszis két oldalán lévő két-két nagyméretű gótikus ikerablak. A templomot 1746-56 között barokk stílusban átépítették. A templombelső egységes barokk berendezése a XVII.-XVIII. sz.-ból való, különleges ritkasága a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelő medence a XV.sz.-ból. A déli oldalkapunál egyszerű emlékharang áll, mely annak állít emléket, hogy a templom az 1917-es tűzvészben súlyosan megsérült.
Pétervására - Kéttornyú Katolikus Templom
A templomot Povolny Ferenc építette 1812-1817 között. A kéttornyos plébániatemplom, népies nevén a "palócok péterkei székesegyháza" a magyar romantikus építészet legelső példája, 1812-ből. A templombelsőben megtalálhatók a régi templom XVIII. sz.-i faragott padsorai csigás oldaldísszel, illetve az 1770-ból való tabernákulum is látható.
A templom alatt van a Keglevich család kriptája, ahol a templom építtetője is nyugszik.
Az oltárkép Hesz János Mihály egri festő alkotása.
Váraszó - Árpád Kori Templom
A község régi templomát a XIII. század elején építették román stílusban, majd a XVI. és a XVIII. században is bővítették.
Váraszó közepén, egy dombon áll az Árpád-kori templom, román stílusú falrészletekkel, gótikus freskómaradványokkal és különálló fa haranglábbal.
|

|